Síva és Párvatí mítosza

Síva hitvese a Himalája istenének, Himavánnak a leányaként született újra. A leány, Párvatí már gyermekként Síva imádója volt, és lelkében előző életének emlékeiből fakadóan sajgón égett a vágy, hogy felnőve Síva felesége legyen. Nárada, az égi bölcs beavatta a pancsáksaríba, az öt szótagos Síva-mantrába (Om Namah Sivája), és a Himalája egyik völgyébe költözve, ahol – mint mondták neki – az elmélkedő Síva is előszeretettel tanyázott, buzgón imádni kezdte a Nagy Istent. Síva ez idő tájt maga is magányos aszkétaéletet élt a Himalája hófödte bércei között, szakadatlan meditációba merülten olvadt bele ön-szelleme óceánjába.

17 Síva és Párvatí mítosza 2 - Fekvő ParvatíNem érintették sem a földi, sem az égi világ történései. Ekkor azonban maguk az istenek avatkoztak bele a történet folyásába. Egy Táraka nevezetű démon vezeklése révén óriási hatalomra tett szert, melyet az istenek sem tudtak letörni. Egy jóslat szerint csak Síva fia gyűrhette őt le, ám vajmi kevés esély látszott arra, hogy a Nagy Isten egyhamar nősülésre adná a fejét. Kapóra jött tehát az égieknek Párvatí szándéka, és megkérték Kámát, a vágy istenét, hogy nyilaival sebezze meg a nagy vezeklőt. Párvatí odaadó imádata megmozdította Síva szívét, aki csak egy pillanatra is, de kiemelkedett a meditációból, hogy megnézze, ki az, aki ily mélységes önátadással imádja őt. Elméje újra a világ felé fordult, és így sebezhetővé vált Káma fegyverével. Ezt a pillanatot választotta a ki a vágy istene, hogy kiröppentse virágnyilait. Síva Párvatíra pillantott – és minden eldőlt. Az isteni aszkéta féktelen haragra gerjedt, hogy ily rútul csapdába ejtették: felnyitotta mindent pusztító harmadik szemét, és Káma teste semmivé lobbant.

17 Síva és Párvatí mítosza 3 - Párvatí hódolata SívánakSíva tüstént visszatért a Kailásza hegyen lévő otthonába, és Párvatíról egyelőre hallani sem akart. A hegyek leánya erre rettenetes aszkézisbe fogott. Nyáron négy lobogó máglyával vette körül magát, feje fölött ötödik tűzként a perzselő nap izzott. Télen nyakig jéghideg vízbe merült, s mindeközben teljesen egyhegyűvé vált elméje egyetlen pillanatig nem fordult el Síva dicsőségétől. A vezeklés heve olyan erős volt, hogy égette az isteneket, akik könyörögni kezdtek, hogy Síva fogadja el végre Párvatít. Ő azonban, szokásához híven, még próbára tette a leányt, hogy megbizonyosodjon elméjének tisztaságáról és szándékának töretlenségéről. Először a hét Risit küldte hozzá, hogy lebeszéljék elhatározásáról, majd amikor ők sem tudták eltántorítani a hőslelkű leányt, ő maga jelent meg előtte fiatal bráhmin képében, és gúnyosan pocskondiázni kezdte Sívát, mondván, hogy egy ilyen szép fiatal nő minek menne hozzá egy háromszemű, koponyákat és kígyóbőrt viselő, hamuval bemázolt alakhoz, aki ökörháton közlekedik, és legszívesebben halotthamvasztó helyeken tanyázik. Amikor Párvatí már-már ki akarta hajítani a szemtelen bráhmint, az felfedte előtte valódi formáját, megfogta kezét, és közölte vele, hogy elfogadja feleségül.

 

Facebook Twitter Email

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük