A lelked másik fele: Ikerláng egyszeregy

Amikor megismered, azt érzed: hazaértél. Amikor Vele vagy úgy érzed, hogy minden rendben, újra a helyeden vagy. Amikor az emberek rátok néznek azt mondják, ti összetartoztok. Együtt vagytok. Ő az Ikerlelked.
Furcsa? Szokatlan? Megdöbbentő? Hihetetlen? Te magad sem hiszed el?
Pedig itt lenne az ideje, hogy ha megtaláltad, akkor ne harcolj ellene. Amikor már minden jel az Ikerlelked irányába mutat, minden ellene vívott küzdelmes nap fájdalommal jár, hiszen annak idején egy energia voltatok és most újra egymásra találtatok, akkor hátra kell dőlnöd és ráfeküdnöd a következő hullámra. Ehhez persze nem elég az, hogy úgy érezd a jelenlegi életed nem tökéletes. Hiszen hányan érzik így? De hiába néznek jobbra, hiába néznek balra, nem látnak ott senkit.
De amikor két ember egymással szemben ül és bár nem sokkal előtte ismerték meg egymást, mégis egyikük kijelenti, hogy „hazaértem”, a másikuk csak annyit mond halkan és óvatosan, hogy „nem vagyok a helyemen”, akkor ideje elgondolkozni.

Amikor a körülöttük lévők mind érzik, hogy vibrál körülöttük a levegő. Amikor egy térben vannak szinte minden percben azt érzik, hogy meg kell érintsék a másikat és nem a testi vágy miatt, hanem mert ők egy energiából származnak.

Az Ikerlelkek kiegészítik egymást. Nem egy szempillantás alatt, hanem újfajta fejlődési folyamat részeként. Mindeközben önmagunkban is egyre egyénibbek leszünk.
Az ikrek paradoxona: hogy mialatt a kettő egyesül, egyéniségük is kivirágzik.
A párjára lelt ikerlélek a Teljességet látja a másikban, és a Szerelem erejénél fogva a Teljességet segít kibontakoztatni. Az egymáshoz visszatérő ikerlelkek az egész teremtést arra sarkallják, hogy visszatérjen ősforrásához. Mindeközben tudatában is vannak felelősségüknek, valamennyi magasabb rendű élet felelősségének a többi létező felemelésében. Ezért látunk annyi ikerlelket közös szolgálatban buzgólkodni: tanítani, könyvet írni, csoportfoglalkozásokat vezetni.
Sokan vitatják az Ikerlélek vagy Ikerláng létezését, mások áhítoznak utána és vannak akik megélik ezt.

Igen – csodálatos.
Igen – kőkemény.
Igen – nem egyszerű.

Hiszen amikor szembetalálod magad az Ikerlángoddal fogalmad sincs mi történik. Az életed látszólag rendezett, a kapcsolatod vagy házasságod létező és lélegző intézmény aztán jön valaki és – se szó, se beszéd és ezt így értsd szó szerint – azt érezteti veled, hogy ő a Másik Feled. Talán csak egy pillanatnyi érintéssel, talán ha elég érzékeny vagy akkor érzed, ahogy az energiáid összekapcsolódnak, talán csak fura mondatok hagyják el a szádat, mint „hazaértem” vagy „végre, megvagy!”. Fogalmad sincs akkor és ott miért mondod ezeket, hiszen ahogy már említettem az életed sínen van. Vagy te vagy életed sínén. Ez csupán nézőpont kérdése.

Az Ikerlángoddal való találkozás, létezés valóban csoda. Csoda, ahogy érzed őt, ahogy megérzed őt, ahogy tudod, hogy ha a szomszéd utcában megy, akkor merre kell tartanod, hogy összetalálkozzatok. Tudod, hogy éppen mit eszik mert érzed az ízeket a szádban és tudod, hogy pocsékul van, mert a fájdalom – legyen az akár fizikai akár lelki – benned is megjelenik. Ha ez fizikai fájdalom, akkor neked is fáj, ha pedig a Lélek egy fájdalmas pillanata, órája vagy akár hosszabb időszaka, akkor ez rátelepszik az életedre és képtelen vagy úgy élni, ahogy saját akkori hangulatod kívánná. Ideig-óráig megy, de aztán megint jön egy lökés és a földre visz, mert talán ő most sír, szomorú, tanácstalan, kiutat keres, kétségbeesett.

A lelked másik fele - ikerláng egyszeregy 2 - ElmozdulásokIlyenkor zokog a Lélek. De ne hidd, hogy az Ikerlélek ennyiben hagyja. Soha, hiszen pont ez az a kapcsolat, ami ha egyszer elindul – mert mindketten vagytok olyan magas rezgésszinten – akkor már nem lehet kikapcsolni. Nincs piros gomb vagy vészkijárat, hiszen összetartoztok. A Lelkeket egy, csupán két testben él, de ha készen álltok újra egyesülhet.
Ehhez persze szembe kell nézni magaddal, le kell küzdeni a démonaidat, meg kell bántanod olyan embereket, akik nem értik mi történik körülötted. És őszintén fel kell vállalni mindenki előtt, hogy igen: a Csoda része vagy. Olyan Csoda része, ami most még nagyon kevés embernek adatik meg. Olyan energia és lélekközösség van köztetek, ami a telepatikus közös gondolatokon át az érintés nélküli szeretkezésig akármeddig terjedhet, hiszen az energia nem ismer határokat. Amikor olyan mély intimitást élsz át a másikkal, hogy azt hiszed ilyen nem létezik, pedig nélkülöztök minden hétköznapi érintkezést, amikor érzed, hogy a két Lélek táncra perdül boldogságában. Amikor olyan közel kerülsz a másikhoz, hogy a köztetek lévő hatalmas energia szinte kézzel tapintható, formálható, érzékelhető, akkor a démonok, a félelmek, a gyávaság, a sémák, a dobozok és fiókok és az elfogadástól való rettegés csupán ideig-óráig helytálló.
Mert aztán a fásultság mögül újra előtör az érzés, a közösség, a csoda, az energia és az a végtelen, megmagyarázhatatlan szeretetérzés, amit érzel most és éreztél akár már előző életeidben is iránta. A Szeretet, ami minden akadályt áthág, a Szeretet ami utat tör és körbeölel mindenkit aki kételkedik, aki bánt, aki meg szeretné akadályozni, hogy a két csodálatos lélekdarab újra egyesüljön.

Szeretet. Ezzel kell számolnod. Nem erőszakos, de mégis erős. Nem akaratos, de mégis mindig minden életpillanatodat áthatja. Nem birtokló, mégis tudod, hogy Lélek és Lélek helye együtt van, hogy a kettőből újra egy jöhessen létre és valami új, valami fantasztikus, valami: harmadik. Legyen ez akár egy gyógyító közösség, akár egy új család, akár példamutató tanítói és segítői munka és olyan ébredések minden reggel amikor a szemed boldogan mosolyog a másikra, hiszen végre a Helyeden Vagy.

Forrás: harmonet.hu

Facebook Twitter Email

Hozzászólások

A lelked másik fele: Ikerláng egyszeregy — 3 hozzászólás

  1. Sziasztok!
    Elég nagy dilemmában vagyok. Ikerlángommal megtaláltuk egymást. Mindketten házasságban. Ö már régóta tervezte a válást én nem is gondoltam akkor rá. Mindketten a fény hordozói és elkötelezett terjesztői vagyunk. 2 évig kerülgettük egymást, aztán hosszú beszélgetések érintés nélkül, aztán sms-ek és újabb beszélgetések, majd egy ártatlannak tűnő ölelés olyan forróvá, átütővé, kirobbanóvá sikerült, hogy mindketten szinte megijedtünk. A folytatás mint egy szerelemnél: érintések, csókok és minden más! Aztán , …Egy egoista álmom teljesítése, no meg a család fenntartása miatt külföldön vállaltam munkát. Már a hír hallatára is zokogott, de azt mondta : menj! A te álmod. Bár azt is mondta, ne engedd el a kezemet! Elengedtem. Hiba volt…
    1 hónap múlva írta, nem bírja. Legyünk csak barátok, de a kapcsolatot mindenképpen tartsuk fenn. Azt hittem belehalok. Azt írta, nem tudja mi lehet ez, de továbbra is érez.
    Amikor együtt voltunk (4 hónap) mindent tudott rólam. Hol vagyok (de pontosan!), mit érzek, stb. Tökéletes tükrei vagyunk egymásnak.Csodás nyár volt! Előtte soha nem éltem ilyet! Mondta már akkor is, gyakoroljunk, mi lesz , ha eltávolodunk, eszközök nélkül is tudjunk kapcsolatot tartani.. Én nem nagyon értettem…
    Aztán írta, lehet, ikerlángok vagyunk. Kapcsolatot nem akar, de az érzés nem múlik. Érez és én is érzem. Ha nekem rossz, neki is rossz és fordítva. 1000 km-ről!
    Egy hónap múlva összepakoltam és hazajöttem. Ekkor rettenetesen távol volt. Alig akart velem beszélni. Aztán ez enyhült. Mikor néha találkozunk, elönti a melegség, szeme csillog, mint régen, de tagadja, hogy bármit is érez. 2-3 hetente találkoztunk, többet nem engedett. Ha gondja volt, engem hívott, Karácsonykor együtt imádkoztunk – telefonon. Ha nem tudott aludni, nekem mondta el, hogy mit álmodott, velem beszélte meg.
    Közben én rengeteget olvastam ikerláng kapcsolatokról és a részletekig igaznak találtam és ráillik a kapcsolatunkra.
    Ő gyorsabban fejlődött, átment minden szakaszon. Én is haladok az önmegismeréssel, tisztulással, stb.
    Jelenleg ott tartunk, hogy válása folyamatban van, de nehezen szakad el (pedig 20 éve akar válni).
    Reggel este pici üdvözlet, eddig minden nap, de ma már ez is elmaradt.
    Én továbbra is különlegesen szeretem: adni és adni szeretnék neki, gyakorlatilag feltétel nélkül, ám a valódi feltétel nélküliséget még nem éltem meg. Végtére is 49 éves vagyok, a régi módi szerelem van bekódolva. Változtatom. Az érzés rettenetesen erős, semmire sem hasonlít. Sokkal több mint az eddigi szerelmek voltak. Vágy , hogy biztonságban tudhassam, hogy mindent megadjak lelke fejlődésének! Mert ezt eddig nem kapta meg. És szeretem és szeretem!
    Csak Ő rideg és tartózkodó …
    Lehet ez valódi ikerláng? Lehetünk ilyen messze egymástól?
    Hogyan találunk vissza?
    Köszönöm véleményeteket!

    • Szia,
      Az Ikerlángod nagyon pontosan fogalmazta meg a találkozásotokból adódó feladataitokat. Az egymásra találás csodálatos időszaka után elkerülhetetlenül következnek a mélyebb önmegismerés, tisztulás fázisai, amik végül a feltétel nélküli szeretetbe végződnek.
      Ezek a szakaszok a hétköznapi gondolkodás mércéjével sokkal keserűbbnek tűnnek, mint az első találkozások felhőtlen és mámorító élményei. Ha mindazt az energiát, amit az Ikerlángoddal való találkozás felszínre hoz bennetek, nem hagyjátok elhamvadni, akkor a lelki átalakulás fájdalmasnak tűnő időszaka is ugyanolyan csodákkal telinek fogjátok érezni. Még közelebb kerültök valódi önmagatokhoz és az ismételt találkozáshoz, amint ennek a lelki fejlődésetekben újból eljön az ideje. Fontos, hogy még a legnagyobb lelki fájdalmak idején se gondoljátok az, bárcsak elkerült volna ez a találkozás benneteket, mert azzal megakasztjátok a lelki fejlődést tápláló energiákat.
      Éljétek meg tiszta szívvel egyaránt az együttlét örömét és az elengedés fájdalmát. Menjetek bele teljes lélekkel bármilyen érzéseket is hoz fel bennetek a közellét és a távolság.
      Fel fogjátok fedezni, hogy mennyi csodát és önmagatokra találást leltek ebben a hozzáállásban. Mindazt, amit úgy gondoltok, hogy az együttlétetekkel a másiknak szeretnétek megadni, lehet hogy éppen a távolság fogja a mindkettőtöknek a legtökéletesebben biztosítani.
      Ez az érzés nem azonos a beletörődéssel, vagy az érdektelenséggel. Mindig tartsátok fenn magatokban a reményt, hogy mielőbb újra együtt legyetek, de igyekezzetek megtalálni és elfogadni mindazokat az okokat is, ami miatt most a különlétre van inkább szükség.
      Az életkor ebben inkább előnyt jelent, hiszen segít megbecsülni a tudatunk mélyén egész életünkben várt találkozás bekövetkezését, de egyben nehezíti az időnként kényszerűen bekövetkező elengedés elfogadását.
      Üdv: Horla

  2. Valóban csodálatos és valóban nagyon fájdalmas…
    Köztünk óriási a korkülönbség (20 év) és Ő úgy döntött, hogy ezt nem vállalja be, hisz az édesanyja azonos évben született velem…
    Az együtt töltött idő maga volt a CSODA! Én már nem tudok mással együtt lenni, pedig 4 hónapja nem is beszélünk.
    Csak bízni tudok abban, hogy a közöttünk lévő nagyon erős karmikus kötések megteszik hatásukat… Várok, hiszek, bízom… Ennyit tehetek jelenleg..

Hozzászólás a(z) Váradi Gábor bejegyzéshez Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük